Levelet károsítók:
Fürtösszárnyú körtelevélbolha ( Psylla pyri):
Kizárólag a körtét támadja meg.
Kárkép: a szívogatások hatására a levelek eldeformálódnak. A kártevő által termelt ragacsos mézharmaton a korompenész megtelepszik.
Biológiája: a lehullott levelek alatt és a kéregrepedésekben telel át imágó alakban, melyek a növény nedvkeringésének beindultával bújnak elő. A körtelevélbolha tojásait a lombkorona bármely pontján elhelyezheti. A lárvák kelése fehérbimbós állapotban tetőzik. A mézharmat alatt táplálkoznak, mert az védi őket. Évente 4-6 nemzedékük van. A laza, napsütötte lomkoronát nem kedveli, mert a nagy meleg hatására a tojások kiszáradnak. A nagy mennyiségű csapadék is hátrányos hatással van a felszaporodásukra, mert a sok víz lemossa a mézharmatot, így a lárvák kiszolgáltatottabbakká válnak a természetes ellenségeiknek és a növényvédő szereknek.
Védekezés: laza, szellős lombkorona kialakítása. Vegyszeres védekezésre a kitinszintézis gátló növényvédő szerek ( Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC ), Envidor 240 SC ( II.forg.kat. )használhatóak Agrol Plusszal való kombinációban, valamint a Mospilan 20 SP ( II. forg.kat. ). A felsorolt szerek a lárvákat pusztítják. A 4-6 nemzedékre való tekintettel a védekezést többször el kell végezni.
Almalevél-sátorosmoly ( Phyllonorycter corylifoliella ):
A neve ellenére a károsító jobban kedveli a körtét mint az almát, de előfordul néhány csonthéjason is. Súlyos esetben akár 90 %-os kárt is okozhat a levelekben, ami lombhullást is eredményezhet.
Kárkép: a lárvák berágják magukat a levél két epidermisze közé, ezzel jellegzetes foltaknát kialakítva. Az aknák kezdetben barna színűek, majd fokozatosan világosodnak. A levelek eldeformálódnak vagy ráncos felületűek lesznek.
Biológiája: hernyó és báb alakban telel át a levelekben. A rajzás április, május hónapokban várható. A kifejlett nőstények a levelek színére rakják a tojásokat. Évente 3-4 nemzedéke fejlődik.
Védekezés: a lehullott levelek elégetése vagy talajba forgatása. Rajzás idején a kitinszintézis gátló szerek ( Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC ) használhatók. Az aknákban rejtőző lárvákat az Actara 25 WG és a Talstar 10 EC nagyon jól pusztítja.
Gyümölcsöt károsítók:
Poloskaszagú körtedarázs ( Hoplocampa brevis ):
Kizárólag a körtét támadja meg. Nem megfelelő védekezés esetén a kár elérheti a 100%-ot is.
Kárkép: a virágzás befejeztével az apró gyümölcsök lehullanak. Rajtuk az álhernyó által kirágott lyukak találhatóak, melyekben a kártevő ürüléke jelentős mennyiségben megtalálható.
Biológiája: a telet lárva állapotban vészeli át a talaj felső 10 cm-es rétegében. Az imágók sziromhullás előtt kezdenek rajzani, ami eltart a virágzás végéig.
Védekezés: virágzást követően a kitinszintézis gátló szerek nagymértékben pusztítják a kikelt lárvákat.
Körtemoly ( Laspeyresya pyrivora ):
Csak a körtét támadja meg. A nyugati megyékben elterjedtebb. Legnagyobb mértékű károsítása 35 %-os volt. Párás, meleg időben számíthatunk nagymértékű kártételre.
Kárkép: a gyümölcs felszínére rakott petékből kikelt lárva berágja magát egészen a magházig, ahol a magvakkal táplálkozik. A járatban ürüléket nem láthatunk. A kifejlett hernyó szintén ürülékmentes, bár vastagabb járaton távozik. A megtámadott gyümölcs nem hullik le a fáról. A keletkezett járatok utat biztosítanak a monília kórokozójának.
Biológiája: hernyó alakban telel át a talaj felső 8 cm-es rétegében, ott is bábozódik be. A rajzás június közepén várható. Évente 1 nemzedéke van.
Védekezés: kémiai védekezésre a Decis 2,5 EC, Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC a legalkalmasabb. |