Árpa helmintospóriumos levélcsíkoltsága ( Helminthosporium gramineum ):

A világ minden árpatermelő területén károsít. Különösen a tavaszi árpa veszélyeztetett a betegséggel szemben.

Tünet: a levéllemez egészén hosszanti irányban sárga színű csíkok jelentkeznek, melyek megbarnulhatnak. A csíkok mentén a levél felhasad. A kalászok csavarodottak, satnyák, esetenként ki sem fejlődnek. Előfordulhat, hogy kalászolás idejére a növény teljesen elpusztul. A tünetek az árpa csírázásától kezdődően a kalászolásig folyamatosan megfigyelhetők.

A kórokozó életmódja: a kórokozó a telet a mag felületén, esetenként a maghéj alatt vészeli át. A talaj alacsony hőmérséklete (15^oC alatt) kedvező a gomba számára. A kalászolás kezdeti szakasza kritikus időpont, mert ekkor a legnagyobb a fertőzési veszély a magok számára.

 Védekezés: fertőzött növényi maradványok aláforgatása, vetésváltás. A vetés időpontja akkor legyen, ha a talaj hőmérséklete meghaladja a 15^oC-ot. Legfontosabb az egészséges, csávázott vetőmag használata. Ajánlott szerek csávázásra: Dithane M-45, Vitavax 2000, Raxil FS060, Premis 25FS.

Barna levélfoltosság (Drechslera (Helminthosporium) teres):

Az árpán kívül veszélyezteti a búzát, rozst és néhány fűfélét is.

Tünet: a betegség első tünete a palántadőlés, mely a gyökerek barnulásával és azok mállásával jár együtt. Azokon a növényeken, melyek túlélik a palántadőlést más egyéb tünetek észlelhetőek: elsatnyulás, túlzottan sok oldalhajtás fejlesztése. A későbbiekben a leveleken kerek, esetleg hosszúkás, sötétbarna foltok jelennek meg. Foltok a nóduszok tájékán is keletkezhetnek. Ha a fertőzöttség olyan szintre jut, hogy a foltok összeérnek, akkor a levelek elpusztulnak.

A kórokozó életmódja: a gomba a talajban és a növényi maradványokon vészeli át a telet. A betegség maggal terjed, de a fertőzés terjesztésében szerepe van az elhalt növényi szöveteknek is. Az árpa levelein jelentkező barna foltokat a szél által terjesztett gombaspórák okozzák, melyek erőteljes fertőzésére meleg nyirkos időjárás esetén kell számítani.

Védekezés: a visszamaradt növényi maradványok talajba forgatása, vetésváltás. Szakszerű tápanyagellátás. Csávázás Premis 25FS, Vitavax 2000 szerekkel.

Árpa rinhospóriumos levélfoltossága (Rhynchosporium secalis):

Az árpán kívül a rozst és egyéb fűféléket támad meg. A csapadékosabb vidékeken kell számítani a betegségre. A kórokozó megjelenésére az árpa bármely fejlődési szakaszában lehet számítani. Nem okoz nagy termésveszteséget, általában 2-3%-kal kell számolni, de súlyos esetben elérheti a 25%-ot is.

Tünet: a levéllemezen kékeszöld, vizenyős foltok alakulnak ki, melyek ovális alakúak. A tünetek a levélhüvelyen is észlelhetők. A fertőzés előre haladtával a foltok közepe halvány, míg szélük sötétbarna színűvé válik. A beteg szövet elhal, de a jellegzetes barna szegély továbbra is jól látható.

A kórokozó életmódja: a kórokozó a növényi maradványokon és egyes fűféléken telel át. A be nem forgatott növényi részeken a gomba akár 1 évig is életképes marad. A gomba spórák fejlődése az előző évi árpa föld feletti részein kezdődik.A spórák terjesztését a szél és az esőcseppek végzik. Tehát a száraz időjárás gátat szabhat a betegség elterjedésének. A rinhospóriumos levélfoltosság kifejlődéséhez 15-20^oC-os hőmérséklet, és a leveleken hosszú ideig nedvességet biztosító párás idő szükséges.

Védekezés: kerüljük az árpa monokultúrás termesztését (vetésforgó alkalmazása). Tarlómaradványok talajba forgatása, ellenálló fajták vetése. Magcsávázásra Premis 25 FS ajánlott. A betegség megjelenésekor állománykezelésre a Bumper 25EC, Alert S, Falcon 460 EC, Juwel szerek lehetnek hatásosak.

Az árpalisztharmat kórokozója kizárólag az árpát támadja meg. A gomba vizet és tápanyagokat von el a növénytől, csökkenti a fotoszintetizáló felületet, ezért akár 20%-ot is meghaladó terméskieséssel kell számolni nem megfelelő védekezés esetén.

Tünet: más betegségektől könnyen elkülöníthető. Fehér színű bevonat képződik a levélen, de megfigyelhető a száron és a kalászon is. Az idő előre haladtával a foltok enyhén szürkés árnyalatúvá válnak. Az alsó leveleken a tünetek intenzívebbek, mert ott a páratartalom nagyobb, ami kedvező a gomba szaporodásához.

A kórokozó életmódja: a gomba spórának magas páratartalomra van szüksége a fejlődéshez, de a vizes közeg nem kedvező a fertőzésnek. A gomba a növény felületén telepedik meg, ott olyan képleteket fejleszt, amik a megtámadott növényből vizet és tápanyagot vonnak el. A spórák képzése a növény felszínén történik, amiket a szél és a csapadék szállít az egészséges növényekre.

Védekezés: a növényi maradványok talajba forgatása, árvakelések megszüntetése, ezeken ugyanis a betegség át tud telelni. Ellenálló fajták vetése. Fontos a megfelelő mangán ellátottság. Vegyszeres védekezésre ajánlott növényvédő szerek: Amistar 0,75-1 l/ha, Bumper 25 EC 0,5 l/ha, Tango Star 0,8-1,2 l/ha dózisban.

A kórokozó a világ minden árpatermelő területén elterjedt. Súlyos esetben akár 30%-os termésveszteséghez is vezethet.

Tünet: narancssárga vagy barna színű gombatelepek jelennek meg a növény bármely zöld részén, de leginkább a levéllemezen észlelhetők. A foltok elszórtan helyezkednek el, azokat gyakran sárga színű gyűrűk veszik körül. A betegség késői stádiumában a levelek megbarnulhatnak.

A kórokozó életmódja: a gomba ősszel vetett növényeken telel át. A fejlődéshez 15-20^oC-os hőmérsékletre és magas páratartalomra van szüksége. A szeles nappalok és harmatos éjszakák kedvező feltételeket nyújtanak a fertőzés elterjedéséhez, melyre leginkább tavasszal kell számítanunk.

 Védekezés: ellenálló fajták termesztése, vetésváltás. Kémiai védekezésre a Bumper 25 EC 0,5 l/ha, Amistar 0,75-1 l/ha, Tango Star 0,8-1,2 l/ha, Flamenco FS 1,7-2,3 l/ha dózisban alkalmazható.

Árpa porüszög és árpa fekete vagy álporüszög (Ustilago nuda, Ustilago nigra):

A porüszög az árpát és a búzát támadja meg, az álporüszög pedig az árpát és a rozst veszélyezteti. Nem megfelelő védekezés esetén akár 20%-os termés veszteségre is számítani kell.

Tünet: a kalász nagy része hiányzik, azok helyett fekete színű üszög spórák keletkeznek. Azokat egy hártya tartja össze, ami nagyon vékony, így hamar felreped. A kiszabaduló gomba spórák a növényre hullnak, ennek következtében a kalászorsó megüresedik.

A betegségre utaló egyértelmű tünetek a kalász kifejlődéséig nem észlelhetők.

A kórokozó életmódja: a kórokozó a mag belsejében telel át, majd ott is kezd fejlődni. A növény növekedésével arányosan fejlődik a gomba is, és halad felfelé a kalász irányába. A kifejlett kalászkában nem magot, hanem gomba spórákat találhatunk benne. A spórákat összekötő hártya szétrepedése után a szél elhordja a kórokozót a beteg növényről az egészséges növényre. Az ott megtelepedő spórák behatolnak a magházba és ott telelnek.

Védekezés: zárt virágú vagy ellenálló fajták vetése. A legfontosabb a szisztemikus hatású gombaölő csávázószer használata: Premis 25 FS, Raxil FS060, Vitavax 2000.